Létezik egy világ, ahol a természetfeletti természetes...

Kedves Útkereső! Köszöntelek az én szakrális budoáromban. Sokféle névvel illeték már e helyet és sokan megfordultak már itt. Minden változik, egy valami azonban örök. Amikor alkotok, kint hagyom a testem. Ez felébredett lelkek otthona és találkozóhelye. Ezért arra kérlek, hogy te is vegyél le magadról mindent, amire idebent nem lesz szükséged. Aztán fáradj beljebb és érezd otthon magad. Tölts magadnak egy csésze teát és helyezkedj el kényelmesen. Keresgélj, lapozgass az írások között. Lassan elnyom az álom. Engedd. Mert amikor felébredsz, mindent másképp látsz majd. Isten hozott nálam.

2012. szeptember 26., szerda

Felszakadt sorok...Dusánnak



Annak születtem, amivé váltam. Néha már sejtem ki is vagyok valójában, és átélem önmagam. A maradék időben pedig, amikor kialszik a fény,- mert újra és újra kialszik-, tudom, kit szolgálok, és ez elég. Ennél ember, többet nem kívánhat.
Nem tudok megállni. A pillanatnyi mozdulatlanság számomra életfeladat. Úgy érzem, ha megállok, meghalok. Hiszem, hogy megtapasztalni a pillanat időtlenségét, csupán néhányszor adatik meg a földi lét során. És végső soron vagy észreveszem a nekem szánt ajándékot, vagy észrevétlenül szaladok el mellette, miközben kutatom a múltam, vagy fürkészem a jövőm. Ez az a néhány pillanat, amikor Isten megsimogat, és azt mondja: nem, nem vagy egyedül. Itt vagyok veled, benned lakozom, az én erőm, a te erőd...
A szülés a régi, változásra megérett entitásaim elengedése, Dusán születése pedig, az új, megálmodott lehetőségek befogadása az életembe. Elengedés, befogadás. És mindez szempillantás alatt, egyszerre megy végbe. Egyik nem létezik a másik nélkül. Köszönöm ennek a teremtő erőnek, hogy méltónak talált arra, keresztüláramoljon a testemen. Hogy, préseljen és pulzáljon, hogy lüktessen és száguldjon...majd végül megöljön. Köszönöm ennek a teremtő erőnek, hogy eddigi létformám megszűnik létezni, és én újjászületek. Köszönöm a pillanatnyi mozdulatlanságot, köszönöm a tiszta halált, melyben ott lakozik az új élet kezdete. Ez a születés folyamata. Természetes a természetellenesben. A felülmúlhatatlan csoda. Egy asszony ennél közelebb nem kerülhet Istenhez, csak ha megtér Őhozzá. Megérkezik a pillanat, ami rádöbbent, minden lehetséges. Hány számolatlan, kihasználatlan percem, órám, évem pazaroltam el, miközben eme erőt hordoztam magamban...de nem. Ez az erő nem az enyém. Nem birtokolhatom. Csupán engedhetem, hogy magáévá tegyen...hogy használja a testem...és csak akkor, ha rátalálok a pillanatra. Hogy kilökje, kiszakítsa belőlem a gyermekem. És a szétszakadás pillanatában már tisztán érzem, létem csepp az óceán kékjében. Bizonyos vagyok felőle, hogy ez az erő, Isten a végső birtokos. Nincs semmim, mégis a világ leggazdagabb asszonya vagyok. Nincs hatalmam senki és semmi felett...mindez csupán illúzió. Nem irányíthatok, talán csak engedhetem, hogy irányítsanak.
És hát...végtére is, köszöntelek itt a földi létben Dusán. Még kapcsolatban állsz a világgal, melyet felnőve csak áhítasz majd, és szüntelen kutatsz ezen a Földön. Mígnem a te utad is véget ér, és életed mozaikdarabjai lassan összekapaszkodnak, hogy egyetlen gyönyörű festménnyé folyjanak majd össze. Akkor várni foglak. Úgy legyen.

A www.mezsgye.blogspot.com honlapon található tartalom (különösen, de nem kizárólagosan: cikkek, tanulmányok, egyéb írások, grafikák, szövegelemek, beleértve jelen szöveget is) a Szerzői jogról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a feltüntetett szerzők szerzői jogi oltalom alá eső alkotásai, amelyekkel kapcsolatos mindennemű hasznosítási jogokkal Csörgits Kinga rendelkezik. A Jogtulajdonos nem vállal felelősséget a honlap használatából eredő bármilyen közvetett vagy közvetlen kárért. A honlapon található bármilyen tippet, ötletet, elgondolást, javaslatot bárki csak a saját felelősségére használhatja.