Létezik egy világ, ahol a természetfeletti természetes...

Kedves Útkereső! Köszöntelek az én szakrális budoáromban. Sokféle névvel illeték már e helyet és sokan megfordultak már itt. Minden változik, egy valami azonban örök. Amikor alkotok, kint hagyom a testem. Ez felébredett lelkek otthona és találkozóhelye. Ezért arra kérlek, hogy te is vegyél le magadról mindent, amire idebent nem lesz szükséged. Aztán fáradj beljebb és érezd otthon magad. Tölts magadnak egy csésze teát és helyezkedj el kényelmesen. Keresgélj, lapozgass az írások között. Lassan elnyom az álom. Engedd. Mert amikor felébredsz, mindent másképp látsz majd. Isten hozott nálam.

2014. június 20., péntek

Gondolatok "A nőiség megélése Krisna-tudatban" című szakdolgozatomból I.rész Bevezetés

(...)A szó, önmegvalósítás - bár számtalan magyarázata létezik - annyi, mint visszatalálni Istenhez.[5] Megtalálni újra azt az egységélményt, melyből az egyéni lélek kiszakadt egykor, hogy tapasztalhasson. Tehát amikor megfogalmazzuk abbéli igényünket, hogy gyakoroljuk az önmegvalósítást, csendre, harmóniára vágyunk. Gondolkodási időt kérünk, de mire is? Ha megfogalmazódik az igény a befelé fordulásra, önfejlesztésre, az nem az első lépés, hanem egy válaszreakció a bennünk felmerülő hiányérzetre. A hiányérzet oka pedig az egyensúlyból való kibillenés.(...)
(...)Az anyagi világ, és a dolgok természetének ismerete, valamint a magunk számára felállított szabályozó elvek, a tudatosságot és az összpontosítást hivatottak fejleszteni. Mert egy bizonyos. Isten az, aki végtelen szabadságban van. Az ember, anyagi testben, az anyagi világban a kötőerők rabja.[4] Bármilyen szerepet is válasszunk magunknak, az elsősorban kötelezettségekkel jár, és csak másodsorban biztosít jogosultságokat. Bármilyen utat válasszunk is magunknak, mindenképpen lemondással jár, és ami még fontosabb, mindenkinél ugyanazt a célt szolgálja ki. Szabadságunk csupán abban áll, hogy szabad akaratunkból megválaszthatjuk szerepünkből adódó korlátainkat. Úgyis fogalmazhatnánk, hogy önmagunk által felállított korlátok között élni annyi, mint szabadon élni. Aki az érzékeinek kiszolgáltatva, csapongva él, és mindig kielégítetlenül, többre vágyva száguld át saját életén, sosem lel nyugalomra. Ezért olyan fontos, hogy képet kapjunk nemünkből adódó természetünkről, és szerepünkből adódó kötelezettségekről, jogosultságokról. Ezen irányelvek kijelölik számunkra a helyes, lelki értelemben is teljes értékű utat, melyre való tudatos törekvés az eredeti helyzetünkbe való visszahelyezkedést eredményezi.(...)
(...)Mit is jelent valójában a nőiség megélése? A kérdést nagyon sokféleképpen lehet értelmezni. Én abból indulok ki, hogy bár az egyéni lélek kortalan, és nem rendelkezik nemiséggel,[1] mégis óriási különbség van egy férfi és egy nő által teljesített életút között. Eleve elrendelt kondícióink közé tartozik nemiségünk. Adott testben megélt élményanyagunk nagy része függ attól, női-, avagy férfi testtel érkezünk erre a földre. A védikus szentírások világos leírásokat tartalmaznak férfi és nő kötelességeiről, jogairól. A nagyra becsült Srímad-Bhágavatam énekei részletekbe menően foglalkoznak nőiségről szóló témákkal is, és előírják a nő dharmáját,[2] melyből a legfontosabbak: a férj szolgálata, gyermeknevelés, háztartás igazgatása, csöndes szolid magatartás, a férj elfogadása, mint lelki tanítómester.  A kérdés az, hogy a klasszikus modell, mennyire ültethető át napjainkba?(...)
(...)Megváltozott a világ, és a világgal mi nők is. Gyarapodtak a lehetőségeink és a jogaink, de a kibővült szerepkör több kötelezettséget hozott magával. A fent említett feladatok elvégzése mellett a nő dolgozik, tanul és társadalmi szerepet tölt be. A nő és a férfi közötti erőviszony lassan közös teherviselés tekintetében is kiegyenlítődik. Ezen változások, törvényszerű, hogy a nő igényeiben is megmutatkoznak. De vajon találunk-e olyan férfi modellt, mely megfelel a kibővült női igényeknek, és találunk-e olyan női modellt, mely ki tud bontakozni ebben a komplex szerepkörben, megtalálva az egyensúlyt? Mióta élek, foglalkoztat a nőiség. Miért kap egy lélek női testet? És vajon egyetlen életvezetési modell képes-e lefedni minden nő önmegvalósítási folyamatát? A Védák szerint igen.[3](...)

 [1] Bhg. 2.20. „A lélek nem ismer sem születést sem halált. Soha nem keletkezett, nem most jön létre, és a jövőben sem fog megszületni. Születetlen, örökkévaló, mindig létező és ősi, s ha a teste meg is ölik, ő akkor sem pusztul el.”
[2] Bhg. 2.31. magy. : „Kétféle sva-dharma, azaz egyéni kötelesség van. Amíg az ember el nem jut a felszabadulás szintjére, ennek elérése érdekében a teste alapján meghatározott kötelességeknek kell eleget tennie, a vallásos elvekkel összhangban. Felszabadulása utánsva-dharmája, sajátos kötelessége lelkivé válik, s nem az anyagi testhez kapcsolódik.”
[3] Bhg. 10.32. magy.: „A tudás fejlődését számtalan könyv segíti, például a négy Véda, annak hat kiegészítője, a Védanta-szútra, a logika könyvei, a vallás könyvei és a Puránák. Ezek közül Krisnát az a könyv képviseli, amely az adhyátma-vidyá-ról, a lelki tudásról szól- s ez a Vedánta-szútra.”
[4] Bhg. 2.45.: „A Védák legfőképpen az anyagi természet három kötőerejéről beszélnek. Óh, Arjuna, légy transzcendentális, s emelkedj e három kötőerő fölé! Szabadulj meg minden kettősségtől, valamint minden aggodalomtól a nyereséget és a biztonságot illetően, s légy szilárd az önvalóban!”
[5] Bhg. 6.37. magy. : „Az önmegvalósítás alapelve az az ismeret, hogy az élőlény nem azonos az anyagi testtel, hanem különbözik tőle, és boldogságát az örökkévaló, gyönyörrel és tudással teli életben találja meg. Mindez transzcendentális, túl van a testen és elmén. Az önmegvalósítást a tudás, a nyolcfokú yoga-rendszer, valamint a bhakti-yoga útján kell keresnünk. Mindegyik folyamatban meg kell ismernünk az élőlény valódi természetét, Istenhez fűződő kapcsolatát és azokat a cselekedeteket, amelyek által visszaállíthatja ezt az elveszett kapcsolatot, s elérheti a Krisna-tudat legtökéletesebb szintjét.”

A www.mezsgye.blogspot.com honlapon található tartalom (különösen, de nem kizárólagosan: cikkek, tanulmányok, egyéb írások, grafikák, szövegelemek, beleértve jelen szöveget is) a Szerzői jogról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a feltüntetett szerzők szerzői jogi oltalom alá eső alkotásai, amelyekkel kapcsolatos mindennemű hasznosítási jogokkal Csörgits Kinga rendelkezik. A Jogtulajdonos nem vállal felelősséget a honlap használatából eredő bármilyen közvetett vagy közvetlen kárért. A honlapon található bármilyen tippet, ötletet, elgondolást, javaslatot bárki csak a saját felelősségére használhatja.