Létezik egy világ, ahol a természetfeletti természetes...

Kedves Útkereső! Köszöntelek az én szakrális budoáromban. Sokféle névvel illeték már e helyet és sokan megfordultak már itt. Minden változik, egy valami azonban örök. Amikor alkotok, kint hagyom a testem. Ez felébredett lelkek otthona és találkozóhelye. Ezért arra kérlek, hogy te is vegyél le magadról mindent, amire idebent nem lesz szükséged. Aztán fáradj beljebb és érezd otthon magad. Tölts magadnak egy csésze teát és helyezkedj el kényelmesen. Keresgélj, lapozgass az írások között. Lassan elnyom az álom. Engedd. Mert amikor felébredsz, mindent másképp látsz majd. Isten hozott nálam.

2014. július 25., péntek

Gondolatok "A nőiség megélése Krisna-tudatban" című szakdolgozatomból IV. rész Önálló primer kutatás

Ebben a fejezetben gyűjtöttem össze azokat az idézeteket, melyeket igazi gyöngyszemekként tartok számon, és én magam is sokat tanultam belőlük a kérdőívek kiértékelése során.
„Az ideális nő, számomra lágy, puha és gyengéd, ugyanakkor lelki értelemben erős egyéniség, aki saját nőiségét elfogadja és kincsként éli meg. Ezzel szemben a modern nőt úgy látom, mint aki külsőségeit túlhangsúlyozva, a női léttel járó élettani folyamatokat elutasításban éli meg.”
 „Az ideális nő elfogadó, befogadó, megértő, kedves, toleráns, jó szerető, anya és háziasszony. Olyan munkát végez, amit szeret, és amiben sikeres. A család szíve és lelke. Ezzel szemben a modern nő életében eltolódik a hangsúly a munka, a karrier irányába, önálló és független.”
„Az ideális nő tökéletes anya, feleség és munkaerő egyben. Gyönyörű, okos és kedves. Egyensúlyban van lelkileg, ad a külsejére, és használja a női kreatív energiáit. Ezen felül, segítőkész, gondoskodó, figyelmes, odaadó és a környezetét szebbé teszi. Ezzel szemben a modern nő elkeseredett harcot vív aközött, aminek lennie kell, és ami lenni szeretne.”
„Az ideális nő, az önmegvalósítását nem csak a családon belül képzeli el. A családtól függetlenül is képes értékes és hasznos tevékenységet folytatni.”
„Akkor érezném magam ideális nőnek, ha egy férfit segíteni tudnék a benne rejlő isteni terv megvalósításában. Ha tevékenységében kitöltő-támogató erő tudnék lenni. Nőiesnek érzem magam, ha megélem magamban, a bennem rejlő isteni szépséget, és az életerőt, szerelmi és szexuális téren egyaránt. Önmagam teljes elfogadásában, önmagam értékként megélésében érzem nőnek magam, ösztöneimmel, vágyaimmal, érzéseimmel együtt. A modern nő egy nem létező kép, amelyet a társadalom elvárásai teremtettek. Ez a kép megfelelési kényszert szül a nőkben. A modern nő elhiszi magáról, hogy a férfi nélkül is megállja a helyét a világban, valójában nem is feltétlenül van szüksége a férfira önmaga megélésében-, sőt még gyerekre sem. Éppen ezzel a lázadással veszíti el, női mivoltának lényegét: a feleség létet és az anyaságot, amelyen keresztül Isten felé közeledhet.”
 „Egy olyan egyensúlyi állapotot képzelek el, amelyben a nő, mint kreatív lény, mint feleség, és mint anya, egyszerre megvalósul. Tehát nem is háztartásbeli, nem is karrierista, nem csupán anya, vagy feleség, hanem ezek harmonikus egyensúlya.”
„Az ideális életvitel vidéki, közel a természethez, a természet részeként. Családanyaként, részmunkaidőben, alkotással teli hétköznapokban.”
„A mai világban szükséges a nők munkavégzése. Igaz, egy nő a családján belül, a gyermekei körében, a párjával való kapcsolatában teljesedik ki. A két feladat tőlem telhető maximális teljesítésére való törekvéstől válok hitelessé magam előtt.”
„Túlságosan meg akarok felelni mindenkinek, minden szempontból, a tökéletességre törekvésbe pedig belerokkanok. Nehezen bízom rá magam minden tekintetben. Félek, hogy kicsúszik az irányítás a kezemből, függővé, ezáltal sebezhetővé, kiszolgáltatottá válok.”
 „Az önmegvalósítás nekem nem annyira egy tevékenységet, mint inkább egy folyamatos tanulási folyamatot, magát az életet jelenti. Az, hogy egyre közelebb kerülök igazi valómhoz, változok, tanulok, fejlődök. Mindezt a magam, és a körülöttem levők javára.”
„Ha önmagamról, mint valódiról beszélek, akkor a bennem rejlő isteni terv megvalósítása, amiért erre a világra születtem. Önmegvalósítottnak érezném magam, ha minden pillanatban érezném, hogy életem az isteni terv szerint halad. Ha az érzéseim, megérzéseim szerint tudnék élni. Ha valóban hallgatnék a belső hangomra.”
 „Minden egy. A teremtő erő, Isten, vagy szeretet mindenütt jelen van, körülvesz a jósága, rajtam is átáramlik, én is az eszköze vagyok, én is teremtő erő vagyok. Számomra jelen pillanatban közömbös újjászületek e vagy sem, mivel erre az életre, sőt főleg csak erre a napra koncentrálok, és nekem az számít, hogy úgy hagyjam itt ezt az életet, hogy megéltem a teljességében és kihoztam magamból a legtöbbet, amit a képességeim lehetővé tettek.”

2014. július 24., csütörtök

Heti szútrák


Ma a mértékletességről szeretnék beszélni Nektek. Mértékletesnek lenni annyi, mint megbölcsülni. Elfogadni mindazt ami megadatott, és mindazt, ami rejtve maradt előttünk. A mértékletesség győzedelmeskedik az elégedetlenség fölött. Talán Te is észrevetted már, hogy ebben az anyagi világban minden dolog addig mutatja magát legtökéletesebb popmájában, amíg el nem érjük. Amíg fel tudjuk ruházni képzeletünk tökéletességével, amit úgy hívunk: remény. Amint megkapjuk és közel kerülünk hozzá, elveszíti megfoghatatlan varázsát, anyagivá válik. A Bhagavad-gíta így ír erről: "ami minden lény számára éjjel, ébredés az a fegyelmezett embernek, míg az élőlények ébrenléte a bensőt látó bölcsnek éjszaka. Mert a békét nem az éri el, aki igyekszik vágyait beteljesíteni, hanem egyedül az, akit nem zavar a kívánságok szakadatlan özöne, melyek úgy ömlenek belé, mint folyók az állandóan töltődő, ám mindig mozdulatlan óceánba. (Bhg.2.69-70.)

Mindenkinek megvan a veleszületett elképzelése arról, hogyan élhetne a legjobban, legkényelmesebben legboldogabban. Hogy ez a világ miképpen tudná leginkább magába fogadni. Elképzelünk magunknak egy lehetőségekben gazdag, megvalósított megelégedett létállapotot, amit úgy hívunk: boldogság. A folyamatos vágyódás az áhított tökéletesség után az, amely újabb és újabb csalódásokba taszít bennünket, hogy végre megértsük, nem létezik anyagi boldogság. Kahil Gibran így ír erről: "Szabad akkor leszel valóban, ha napjaid nem gond nélkül valók, sem éjszakáid nem szükség és bánat nélküliek, hanem ha mindezek befonják életedet, és te mégis, mezítelenül és kötelékek nélkül fölébük emelkedel. És miként emelkedhetnél nappalaid és éjszakáid fölébe, ha nem töröd szét a láncokat, melyeket eszmélésed hajnalán a délidőhöz kötöttél? Amit szabadságnak neveztek, a valóságban e láncok legerősebbike, akkor is, ha a láncszemek csillognak a napfényben, és elkápráztatnak benneteket. Bizony mondom, minden dolgok összefonódva élnek bennetek: a kívánt és a rettegett, az utált és a dédelgetett, amit kergettek és ami elől elmenekülnétek. Mindenek együtt mozognak bennetek, összetartozó párokban, miként a fény és az árnyék. És amikor az árnyék elhalványul és szertefoszlik, a megmaradt fény egy másik fény árnyává válik. Így tehát szabadságotok, ha lerázza igáját, egy nagyobb szabadság igájává lesz".(Kahil Gibran: A próféta)

2014. július 19., szombat

Gondolatok "A nőiség megélése Krisna-tudatban" című szakdolgozatomból III. rész A modern nő

Napjainkban a modern társadalom számos előnyét élvezzük, és használjuk. Ezen előnyök megkönnyítik a nők társadalmi integrációját. Ma a nő szabadon tanulhat, dolgozhat, és a nyugati országokban ugyanazon jogok illetik meg, mint egy férfit. Felmerül azonban a kérdés, hogy ez a szabadság áldás, vagy átok? Bizonyos női szerepek, a társadalmi integráció következtében megváltoztak, módosultak. Ez a változás pedig hatással van a férfi-női szerepekre, és ennek következtében átértékelődik a házasság intézménye. Magyarországon mára, minden második házasság válással végződik. Mindkét fél számára vezető válóok az érzelmi elhidegülés, mely egyfajta kommunikációs problémát és meg nem értettséget tükröz. Az esetek 60%-ában kiskorú gyermek további sorsáról is dönteni kell. A feldolgozott adatok pedig kimutatják, hogy az elvált szülők gyermekei, az érzelmi trauma következtében, hátrányt szenvednek, többi társukkal szemben. Sokszor egy életen át viselik szüleik válásának következményeit. Így a házasság egyre inkább perifériára szorul, és tabu témává válik napjainkban. Mint egy elavult intézmény, mely a modern társadalomban már nem funkcionál megfelelően. A házasságok felbomlása pedig, a társadalom első alapegységét, a családot, és ezzel az egész társadalmat gyengíti. Miután definiáltuk az ideális nő fogalmát, definiálnunk kell a modern nő szerepét, jellemzőit is, hiszen a két fogalom közötti különbség sokat segít majd a feltett kérdések megválaszolásában. A legszembetűnőbb különbség, hogy a modern nő dolgozik. Egzisztenciálisan is teljes értékű tagja a családnak, kiveszi részét a közös teherviselésből. Mivel vállalt szerepe lényegesen összetettebb, a férjjel szemben támasztott elvárások is magasabbak. Így a férfi könnyen elveszítheti vezető szerepét, és azt részben- vagy teljesen átengedheti a nőnek. Természetesen vannak kapcsolatok, és kivételes élethelyzetek, ahol a felcserélt szerepek nem okoznak problémát a házasságon belül, de ehhez nagyon intelligensen és szenzitíven kell kezelni a kialakult helyzetet mindkét fél részéről. Az esetek legnagyobb részében azonban, a házastársak nem tudatosak a végbement változásokról. A kérdés az, hogy mit tehet a nő? Védikus időkben a családfőre a család többi tagja tanítómesterként tekintett. A férj kapcsolatot tartott gurujával, akinek tanácsát mindenben kikérte. Így a férj lelki tanulmányain keresztül felesége, és gyermekei is részesültek a tudásban, akik a családfőt guru-patinak[1] szólították, utalva ezzel vezető szerepére. De a férfi ma már nem fordul mesterhez életvezetési tanácsokért, így nincs mit hazavinnie családja számára, és lelki vezetés hiányában saját szerepéről, és kötelezettségeiről sem tudatos. Ha állandósulnak a kommunikációs problémák, és ez által a nő nem tud kiteljesedni számára kielégítő módon, dönthet úgy, hogy kilép a kapcsolatból. De dönthet úgy is, hogy felismerve vezető szerepét, visszaadja a férfinek, ami megilleti őt, vagyis arra használja tudását, hogy férjét természetének megfelelően kezelje. Így, a tudatosan kialakított harmonikus közegben a család többi tagjának is folyamatos fejlődési lehetőséget biztosít. Az új életmód következménye, hogy a nő is felvállalhatja a guru szerepét, ha szükséges. Praphupáda így ír erről egy levelében: „Általában a férj a feleség Lelki Tanítómestere, de ha a feleség ösztönzi a férjet e folyamat gyakorlására, akkor helyénvaló, ha a férj tekinti Lelki Tanítómesternek a feleségét.”[2]






[1] Bhaktividja Púrna Szvámí: Egyenlőség a nő és a férfi között
Letöltés ideje: 2014.04.06.
[2] Bhaktivédanta Szvámi Praphupáda: Levél, 1969. Június 14. (Forrás: Sivaráma Szvámí: A síksá-guru 65. oldal, Lál kiadó, 1999. )

2014. július 16., szerda

Heti szútrák


Ma a böjt fontosságáról szeretnék beszélni Nektek. Amikor az ember megvonja magától az élelmet, csodálatos utazásba kezd. Alapvető ösztöneink egyike önmagunk táplálása. Ezért a böjt a testi méregtelenítésen túl heves érzelmeket, agressziót, dühöt, sőt haragot generálhat bennünk. De túllépve a kezdeti nehézségeken, a böjtölő magasabb tudati szintre emelkedik. Mivel mi magunk nem tapasztalunk, így rövid időre saját életünk megfigyelőivé válunk. A megfigyelés pedig felülemelkedést jelent. Mert abban a pillanatban, hogy csupán megfigyeljük ezt a világot, sok minden értelmét veszíti, eltörpül és haszontalanná válik szemünkben. Könnyedén értjük meg eredeti helyzetünket és a lelki világhoz fűződő örök kapcsolatunkat. A Mundaka upanisad így ír erről: „Noha a két madár ugyanazon a fán ül, a csipegető, aki megpróbálja élvezni a fa gyümölcseit, aggodalommal és bánattal teli. A két madár között minőség tekintetében nincs különbség, ám az egyiket elbűvöli az anyagi fa gyümölcse, míg a másik csupán szemtanúja barátja tetteinek. Barátok, de az egyik közülük mester, a másik pedig szolga. A csipegető madár vándorlását egyik fáról a másikra, azaz egyik testből a másikba az okozza, hogy megfeledkezik e kapcsolatról. Ha azonban ez a szenvedő madár valahogyan barátja, az Úr felé fordítja arcát, s felismeri dicsőségét, azonnal megszabadul minden aggodalomtól.”

2014. július 10., csütörtök

Heti szútrák

Korlátok közé szorítva nem lehet tanítani. A tanítás, ahogy a gyógyítás sem lehet egy ember sajátja. A tudás Istentől származik, és Őhozzá is tér vissza. A tanító Istenbe vetett hite, elmormolt imája az, amely feléleszti a tanítvány szívében szunnyadó tudást. Mert a tudás ősidőktől fogva létezik. A tudás maga a létezés, hiszen ez az ember igazi tápláléka. A tudás határtalan, végtelen és felfoghatatlan. Pusztán a tanítvány elméje nem képes másként befogadni azt, csak úgy, ha a tanító határok közé szorítva, véges és felfogható formát ad neki. Azonban az igazi tanító, tanítványát elvezeti elméje határára, ahol a tanítvány megpillantja a végtelent. Ezen a mezsgyén felragyog a tudás, ahol a tanítványból tanító, a tanítóból pedig ismét tanítvány lesz. "Senki nem képes előttetek semmit fölfedni, csupán azt, ami tudásotok hajnalán, félálomban máris ott hever. A tanító, aki követői között a templom árnyékában jár, nem bölcsességéből ad át nékik, hanem hitéből és szeretetéből. Ha valóban bölcs, nem azt kívánja, hogy belépjetek az ő bölcsességének házába, hanem inkább saját elmétek küszöbére vezet benneteket." (Kahil Gibran: A próféta)

Heti szútrák

Az önmegismerés bonyolult tudomány. Az önmegvalósításban elmerülő embernek azonban tudnia kell, hogy pontosan mit is keres, es hogy hol találja meg azt. Mert a boldogsághoz a nyugalom es a szabadság útja egyaránt elvezet. A csend a harmónia es a befele fordulás öröme, minden ember természetes igénye. Emellett újra és újra szükségünk van olyan élményekre, melyek erősítik a szabadságérzetünket. Ezen élmények szelepként működnek, melyek kivezetik belőlünk a feszültséget és életerőt, örömet adnak. Ez a két pólus, a nyugalom és szabadság végtelen tánca, mely egyensúlyt teremt bennünk. A szabad ám mégis vallásos gyökerekkel rendelkező technikák, mint pl. a joga, a transztánc vagy a meditáció, nem csupán erősítik eme érzéseket, hanem az önmagunkkal töltött időnek lelki célt adnak. Segítenek a fókuszt anyagi síkról lelki síkra emelni. "Az ember legyőzi munkájával a szegénységet és megfontoltságával megbirkózik az élet nehézségeivel; de lelki tisztaságával és nyugalmával urává válik az egész világnak." (Tao-Te-King 45.fej)

Heti szútrák

Amikor szerelembe esünk egy másik emberrel, akkor világok találkoznak. De nem az ő személye a fontos. Ha így gondolkodunk, illúzióba esünk. A szeretett lény csupán egy segítő, akivel felneveljük és megéljük önmagunkban a szerelem, a szeretet, az odaadás és a befogadás érzését. Ezek a legfontosabb érzéseink. Istennel is ugyanez a helyzet. Az Ő iránta érzett szeretet is csupán egy eszköz, mely segít, hogy megértsük eredeti természetünket. Mert ez az anyagi világ. Ide szenvedni jövünk. A boldog pillanatok mérföldkövek, melyek erőt adnak a folytatáshoz és megmutatják az emberi élet és a tapasztalás értékét. Ha ezt megértjük, rádöbbenünk, hogy minden azért működik, vagy éppen megy tönkre körülöttünk szüntelen, hogy bennünket szolgáljon. Minden értünk történik Isten végső akaratából. Szent Ágoston azt írja:"Uram. Te ébreszted föl bennünk magasztalásod örömét, mert magadért teremtettél bennünket és nyugtalan a szívünk, míg meg nem nyugszik Tebenned."(I.könyv I.fej.)

2014. július 8., kedd

Gondolatok "A nőiség megélése Krisna-tudatban" című szakdolgozatomból II. rész Az ideális nő

Mit értünk azon fogalom alatt, hogy ideális nő? Hiszen ez a fogalom minden világkorszakban, minden földrészen, mást, és mást jelent. Az ideális nő definiálására a védikus szentírásokat, azon belül a Srímad-Bhágavatam 7. és 9. énekét hívtam segítségül, melyek világosan leírják az erényes asszony kötelességeit.   Jelen korunk egy érzékkielégítő civilizációt szolgál ki, ahol a lelki műveltség hiányában az emberek nem végeznek odaadó szolgálatot. A tradicionális szerepek felborultak, részint kicserélődtek. A férj és feleség szerepe között a határ elmosódik, és a hagyományos minták degradálódnak. A védikus időkben a férj a felesége guruja, lelki tanítómestere egy személyben, aki felel egész családja fizikai, és ami még fontosabb lelki jól létéért. Az ember az élet minden szintjén, minden minőségében függ Istentől. De mára, ezt a függő viszonyt elfeledve, sőt tagadva, az ember saját függetlenségének illúzióját kergeti.
(...)
Tradicionális nő modell bemutatása a Srímad-Bhágavatam alapján:
„Szolgálja a férjét, mindig szeretettel bánik vele, ugyanilyen szeretettel bánik a férj rokonaival és barátaival is, valamint betartja a férj fogadalmait-, ezt a négy elvet kell követnie egy erényes asszonynak. Egy erkölcsös asszony ne legyen kapzsi, hanem legyen elégedett minden körülmények között. Vezesse nagyon ügyesen a háztartást, és ismerje jól a vallásos elveket. Beszéljen kedvesen, legyen igazmondó, legyen nagyon gondos, valamint kívül belül mindig legyen tiszta. Így kell egy erényes asszonynak szeretettel szolgálnia a férjét, aki nem bűnös.”[1]
„Ha a nőket nem tanítják meg arra, hogy erényesek és hűsegesek legyenek a férjükhöz, akkor nem lesz béke és jólét a társadalomban. Ez valójában azt jelenti, hogy a nőknek is fel kell emelkednie a tudatlanság és szenvedély minőségéből a jóságba.”
„Egy nő azzal, hogy erényes, és hűséges marad a férjéhez, természetfeletti erőre tesz szert.”
(...)
A férfi- női szerep, és kötelességteljesítés közötti különbözőségekre mélyebb válasz is létezik, mely inkább a férfi- női energia természetéből adódik. A szentírás purusának és prakritinek nevezi Isten, teremtő energiáit, itt az anyagi világban.[2] Ezen energiák természete azonos, a férfi- női szerepek természetével. A nő azt az anyagi energiát képviseli a férfi számára, mely az anyagi élvezetek világához köti őt. Az a hajlam tehát, hogy a férfiak vonzódnak a női szépséghez természetes, mert létezik a lelki világban is. Az anyagi világban azonban eltorzultan tükröződik, ezért okoz olyan sok szenvedést. Itt a szépséget nem önmagáért csodálják, hanem kihasználni és birtokolni akarják, emiatt a vele való kapcsolat visszahatásokat szül, szenvedések formájában.[3]
(...)
Összegezve tehát, az ideális nő egy összetett, komplex szerepkörben létezik. Legfontosabb tulajdonságait tekintve, mindig szeretettel közelít férjéhez, és egész családjához, erényes, vezeti a háztartást, szerény, igazmondó, elégedett, vallásos, tiszta és hűséges. Mélyebb értelemben az Úr prakriti teremtő energiája, mely szószerinti fordításban „irányítás alatt álló” - t jelent, s mint ilyen, sosem független. Vagyis függ a férfin abban az értelemben, hogy nőként az önmegvalósítás (tehát az odaadó szolgálat) folyamatát, legtökéletesebben a férj oldalán, családon belül tudja gyakorolni. Ez a biztonságos közeg elengedhetetlen számára ahhoz, hogy nőiségét megélje és lelki tudását folyamatosan gyarapítsa.



[1] Bhág. 7.7.25.-28.Bhág. 7.7.25.-28.magy.: „A békés családi élet érdekében nagyon fontos, hogy a nő betartsa a férj fogadalmát. Ha nem ért egyet a férj fogadalmával, az tönkreteszi a családi életet. Egy erkölcsös nő számára az alapvető elv az, hogy mindig szeretettel bánjon férjével. Ha a nők erkölcstelenné válnak, varna-sankara népesség jön létre, akik nem tartanak be semmiféle szabályt. (...) A szentírások ezért javasolják, hogy egy erényes feleség ne társuljon egy bűnös férjjel. Egy erkölcsös asszonynak tehát nem tanácsos szolgálnia egy ilyen férjet.”
[2] Bhg. 13.20. magy. : „Az egyéni lélek, aki testet öltött és a test tetteit élvezi, a purusa, vagyis az élőlény.”
Lakatos Andrea: A lélek női természete 11-13. oldal, Budapest 2012.
[3]Bhág. 7.12.10.: „ Amíg az élőlény nem tett szert a teljes önmegvalósításra-, azaz amíg nem vált meg attól a téves felfogástól, hogy azonos a testével, amely nem más, mint az eredeti test és az eredeti érzékek tükröződése-, addig nem szabadulhat meg a kettősség felfogásától, melyet a férfi és nő közötti különbség képvisel, s így minden esély megvan rá, hogy elbukik, mert értelme zavarodott.”

A www.mezsgye.blogspot.com honlapon található tartalom (különösen, de nem kizárólagosan: cikkek, tanulmányok, egyéb írások, grafikák, szövegelemek, beleértve jelen szöveget is) a Szerzői jogról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a feltüntetett szerzők szerzői jogi oltalom alá eső alkotásai, amelyekkel kapcsolatos mindennemű hasznosítási jogokkal Csörgits Kinga rendelkezik. A Jogtulajdonos nem vállal felelősséget a honlap használatából eredő bármilyen közvetett vagy közvetlen kárért. A honlapon található bármilyen tippet, ötletet, elgondolást, javaslatot bárki csak a saját felelősségére használhatja.