Létezik egy világ, ahol a természetfeletti természetes...

Kedves Útkereső! Köszöntelek az én szakrális budoáromban. Sokféle névvel illeték már e helyet és sokan megfordultak már itt. Minden változik, egy valami azonban örök. Amikor alkotok, kint hagyom a testem. Ez felébredett lelkek otthona és találkozóhelye. Ezért arra kérlek, hogy te is vegyél le magadról mindent, amire idebent nem lesz szükséged. Aztán fáradj beljebb és érezd otthon magad. Tölts magadnak egy csésze teát és helyezkedj el kényelmesen. Keresgélj, lapozgass az írások között. Lassan elnyom az álom. Engedd. Mert amikor felébredsz, mindent másképp látsz majd. Isten hozott nálam.

2016. augusztus 23., kedd

Folyó fut mellettem a gondolat sebességével. A hullámokba bámulva elmélkedem a létezés mélységein. Az élet olyan, amilyen. Felruház, majd megfoszt. Aztán újra felemel, hogy újra letaszíthasson. Az ember pedig minduntalan címkéz. Magyaráz és mentegetőzik. Ha sorsát megunja, missziókba kezd és bálványokat imád. Lemond felelősségéről és eleve elrendelt elméletekbe helyezi parányi létét. Kapaszkodókért kapálódzik. Üdvösségért rimánkodik. Sokszor könyörög a végéért. A végső feloldozásért. De eljön egy következő nap. A legsötétebb hajnali óra után felkelő nap sugarai pedig újra szétkergetik a félelmeket. Ezen az órán a fásult bizonytalanság a lelkembe költözik. Nehezebb napokon megöl, kizsigerel. Könnyebb napokon erősebbé tesz. Végül nem érzem magam többnek hófehér lepedővel borított idejemúlt bútordarabnál, mely egykor szebb napokat megélt, elegáns kárpittal bevont, megszámlálhatatlan légyottnak otthont adó különleges darab volt. Ez van. Megannyi kudarcom stigmáit szerelmeken, életeken átívelve hordozom. Hálás vagyok. Szeretem a szenvedést, mert megmutatja az élet értelmét, velejét, ízét. Szeretem a kudarcaimat, mert amikor egy újabb ütés a padlóra küld már tudom, hogy amikor sikerül talpra állnom, még erősebb leszek majd. Szeretem a sebeim. A testemen, a lelkemen egyaránt. Büszkén viselem hegeim, melyek meglógva, ernyedve, sápadtan, megtörten, kiábrándulva, elhasználva veszik birtokba egykor szárba szökkenő lényem. Szenvedés, kudarcok, sebek. Az én legbecsesebb kincseim a kitartásomért cserébe. Ó, nem. Nem halni jöttem. Ezek egy győztes tollából kicseppent szavak, melyek harc nélkül csupán szétfolynának a papíron. Mert áldozat nélkül nincs változás. Küzdelem nélkül nincs győzelem. A harc megedz engem, szavaim pedig hadsereggé duzzadnak. Szenvedés, kudarcok, sebek. Nem ragaszkodom hozzátok. Az elengedés útján elbocsátalak benneteket. Menjetek, és segítsétek a rászorulókat. Akik még mankóval járnak megérzik, hogy közeledtek. Én pedig arra buzdítalak most téged fény gyermeke, hogy nézz tükörbe! Nézz bele és addig ne ereszd tekinteted, amíg a lélek elő nem buggyan. Akkor mondj hálát neki, amiért elhordozza tested és elméd súlyát. Amiért viseli ezt az elviselhetetlen világot. Mert a hála szárnyán a szenvedés, a kudarcok és sebek tovaszállnak. Te pedig barátom, szabad leszel. Addig is láv és imádat drágáim.

2016. augusztus 7., vasárnap

Minden nő ugyanazokat a csillagokat bámulja éjszaka. A tálcán ribizli bor, szivarka és fekete csokoládé a legjobb fajtából. Lábam a konyhapulton. Fejem a konyhaszekrénynek támasztom. Hajam a földig ér. Aranylányhaj. Nem férhet hozzá kétség kedves olvasó, döntést kellett hozni. Nem fértem bele a saját életembe. 
Üres stúdióról álmodom. Szemem lehunyva. Meztelen bőröm és a jógamatrac érdesen kemény felülete újra és újra megérintik egymást. A simogató súrlódás transzba ejt. Felizgat. Az érzékeim beszűkülnek mégis kitágulnak. Nem csak a jógamatrac érint. Megérint az enyhe fuvallat, amely a könnyű nyári függönyt lassú keringőre csábítja. Megérint a fülledt éjszakából született napsugaras délelőtt illata. A hiányod illata. A vágy illata. Az ütemes mantra minden sora puha virágágyon vonul lelkem rejtekére. Kirántja alólam a valóságot. Amikor gyakorolok, magam vagyok. Én. Én vagyok... de ki az az én? Ki vagyok én? Csak egy látomás. Egy villanás. Az egyik pillanatban még itt. A másikban már az öröklét tekergő, aranyporos ösvényén lépkedek. Feléd tartok.
Az üres stúdió fekete háttérvászna még lehúzva elhasználva hever a padlón. Fekete jógamatracom beleolvad, eggyé válik vele. Gyökeret verek itt, ahol nemrég még egy nő szépségét fotózták. Kimerevített állóképeket ajándékozott oda magából lelke néhány, látszólag jelentéktelen darabjával együtt. Még érzem az energiáját. A lélek rezdülését. Vele együtt mozdulok. Látom őt. A fájdalmát. Kiábrándult közönyét. Könnyes szemét rám emeli, tekintetembe kapaszkodik és azt mondja: akkor vagy a világgal szemben a legadakozóbb ha magadat szereted a legeslegjobban. Mert a szív hamis jószág. A szerelem pedig tündérmese semmi több. Ellopja az életed. Édes szívem - suttogom. Átölelem és magamhoz szorítom. Halkan dúdolni kezdek. Végigsimítom a haját. Az érintésem és a hangom megnyugtatja. Akkor rákezd. Szelíden mégis eltántoríthatatlanul árasztja magából szavakból fújt szappanbuborékait. Egy elvarázsolt erdőről mesél, ahol minden csoda életre kel. Lélegzik. Ő az erdő legeslegeslegközepén egy farönkön kuporodik és épp madárcsicsergős zenebonán csüng. Hajában apró lila virágok illatoznak. Pillantása a lóherén sütkérező pillangóról arra a kislányra vándorol, aki a bokrok alatt angyalokkal, tündérekkel fogócskázik. De mégis... mégis akkor legragyogóbb a tekintete, amikor a fák levelei közt belopakodó, lustán elnyújtózó napsugár csüngő fénytarisznyáiban repkedő, gabalyodva bukfencező aranyos porszemekről mesél. Igen Kedvesem. A varázsos porszemek az öröklét tekergő, aranyporos ösvényéről hullanak alá. "Mert akinek van füle a hallásra az hallja, akinek van szeme a látásra, az látja e jeleket.” (Jelenések könyve)

2016. augusztus 4., csütörtök

Marquis De Sade filozófiai tanításai és a BDSM

Röviden a szadomazochizmus alapjairól és lelki hátteréről


Marquis De Sade filozófia tanítása és Szodoma százhúsz napja című műve alapján

"Nem az élvezetben áll a boldogság, hanem a vágyban, a vágy útjában álló akadályok elsöprésében. (...) Az embert csak azért furdalja a lelkiismeret, amit nem szokott csinálni. Kövessétek el újra és újra, amitől a lelkiismeretetek háborog, s megnyugszik majd hamar." (Marquis De Sade)

A következőkben meghatározom és kifejtem a szadomazochizmus, illetve a BDSM fogalmát és érzelmi hátterét. Figyelmet szentelek Marquis De Sade személyes érintettségére, a témában való jártasságára és filozófiai tanításaira, majd összefoglalom és elemzem a márki Szodoma százhúsz napja című művét a fent említett fogalmak tükrében. Ezután érintőlegesen foglalkozom a címválasztás bibliai vonatkozásával, majd megkísérlem megválaszolni az alábbi kérdést: a szadomzachizmus (BDSM) vajon deviáns viselkedésforma, avagy az ember természetéből fakadó alapvető vágy az alá-fölérendelt minőség megélésére?
A szadomazochizmus elnevezés az író, filozófus Marquis De Sade (1740-1814) nevéből ered. A pszichiátriai kifejezés a szadizmus és mazochizmus fogalmakból tevődik össze, melyeket szadista és mazochista személyiségtípusok viselkedésére alkalmaznak. Szadizmusnak nevezzük a másoknak okozott szenvedés vagy kellemetlenség élvezetét. Ide tartozik még az érzelmi kegyetlenség, a manipuláció és az erőszakoskodás is. A mazochizmus pedig ezen cselekedetek elszenvedésére és abból nyert élvezetre irányuló viselkedésforma. Természetéből fakadóan a két jelenség egymást kiegészítve nyilvánul meg. Ennek kifejtésére még visszatérek. A szadomazochizmus megnyilvánulásait vizsgálva 4 fokozatot különböztethetünk meg.
1, gondolati, cselekvéssel nem párosul
2, cselekvő, beleegyező partnerrel
3, cselekvő nem beleegyező partnerrel, de súlyos sérülések nélkül
4, cselekvő nem beleegyező partnerrel, súlyos sérülésekkel vagy halál okozásával.
Miután a harmadik-negyedik fokozat bűnügyi kategória, megfelelő kutatások hiányában a társadalom a régmúltban a szadomazochizmust bűnnek, az erre motiváltakat betegnek tekintette (Krafft-Ebing feltételezése a 19. század végén), így az ebben érintettek öröme, kielégülése bűntudattal és titkolózással párosult és párosul azóta is. Modern kutatások azonban igazolják, hogy a szadomazochizmus gyakorlatilag egyidős az emberiséggel és mint ilyen természetes jelenség. Továbbá  meglepően nagy arányban létezik a társadalomban és nem állítható párhuzam fent említett fogalom és az erőszakos bűntények, illetve szociopata viselkedés közé. Így a szadomazochizmus a  homoszexualitáshoz hasonlóan a betegségek listájáról törlésre került. Ma már szadomazochizmusról önmagában kevésbé, inkább BDSM-ről, mint  gyűjtőfogalomról beszélünk, ami az angol Bondage & discipline (B&D), Domination & submission (D&S), Sadism and masochism (S&M) szavakból képzett rövidítés, magyarul „kötözés-fegyelmezés, dominancia-alávetettség és szadizmus-mazochizmus” fogalmakból jön létre. A szexuális, de nem szükségszerűen testi kapcsolat szintjén generált élvezet keltését célzó szerepjátékban szélsőségesen elválik az irányító és alárendelt szerep. Két szereplője az aktív, utasításokat adó úr (dom) vagy úrnő (domina) és a passzív, szenvedő szolga vagy szolganő (alárendelt). Az élvezetet vagy nemi élvezetet itt a fájdalom adása és elviselése, a kiszolgáltatottság érzete irányítják.
A BDSM tulajdonképpen nem más, mint a társadalom, a természet és az univerzum tükröződése az emberi pszichében. Duális világunkban minden perc az életért, a túlélésért folytatott harc. Tudósok kiderítették, hogy amikor a ragadozó elejti zsákmányát, a vad egyszer csak feladja a küzdelmet, átadja magát és utána már szinte nem érez fájdalmat. A szervezet ilyenkor hasonló hormonokat termel, mint egy szexuális aktus során. Vannak akik csak a fájdalmat, vannak akik az alárendelődést és a fájdalmat, vagy csak az alárendelődést élvezik. A hangsúly nem a megalázás elkövetésén, illetve elszenvedésén van, hanem annak a pszichére gyakorolt hatásán. A megalázás csupán egy eszköz, melynek segítségével a felek egyfajta eufóriát, lelki kielégülést élnek meg. Ez az állapot pedig látszólag paradox módon segít feldolgozni és elfogadni a gyermekkortól hordozott lelki sebeket és traumatikus élményeket.
Kutatási eredmények által alátámasztott tény, hogy a BDSM gyakorlása párkapcsolaton belül számos pozitív élettani hatással bír: elősegíti a tiszta kommunikációt, elmélyíti az intimitást és szorosabb kötelékkel fűzi össze a partnereket. Továbbá csökkenti a pszichés stresszt és enyhíti a szorongást. A szakemberek ezt a Society for Personality and Social Psychology 2014-es texasi ülésén előadott tanulmányra alapozzák, miszerint a szado-mazo játék megváltoztatja az agy véráramlását, ami például a futás vagy  jóga közben tapasztalt megváltozott tudatállapothoz hasonló  eufóriát  idéz elő. Ezt a tudatállapotot, nevesítve amikor valaki teljes elméjével átadja magát egy élménynek, a  pszichológiában éber önirányítás, vagyis mindfulness technika néven ismerik. A szadomazochizmus fogalom meghatározása és kifejtése után áttérek  a márki személyes érintettségére és a témában való jártasságára.

Sade márki a bűn filozófusaként vonul be a történelembe. Szexuális kicsapongásairól, botrányairól, börtönbüntetéseiről elhíresült szabad gondolkodó. Életének 74 évéből 27-et börtönben tölt. Egy ízben gyilkossági kísérlet vádjával máglyahalálra ítélik, mivel partnerének túladagol egyfajta szexuális izgatószert. Végül mégis sikerül megszöknie. Ugyanebben az évben egy prostituált jelenti fel, mert nem akar részt venni a szadista játékokban. A márki szerint extra fizetségért cserébe különleges élvezet jár a köröm alatti viaszcsöpögtetéstől a botozáson és korbácsoláson át az anális közösülésig. Sade márkit öt egymást követő rezsim záratja börtönbe. E majd negyven év alatt a francia köztudat alapjaiban átalakul, ám de Sade minden korszakban veszélyes marad, miközben az ellene felhozott vádak is változnak az évtizedek folyamán. Előbb szentséggyalázás, istenkáromlás, majd szexuális zaklatás miatt kerül börtönbe, később politikai okokból.
Sade már egy évszázaddal Freud előtt felfigyelt az ösztönök, ezen belül a nemiség alapvető szerepére az egyéniség alakulásában. Sade a kegyetlen természeti törvényekre építve figyelmeztet, hogy az ember természeti ösztönétől fogva olyan amilyen, tehát csak erkölcsi értelemben véve rossz. De akárhogy is, ennek a született rossznak kell érvényt szerezni, mivel a civilizált körülmények csupán hamis illúziókat generálnak és elferdítik a valóságot. Ez a bűn prófétizmusa. A bűn és erény kérdéskörét megfosztja erkölcsi hátterétől, mondván, hogy ezen minőségek csupán az elmében elültetve és felnevelve léteznek. Valójában jó és rossz nem különbözik egymástól. Szemlélete szerint nincs Isten, vagy ha mégis van túl gonosz, mert a világon a Gonosz uralkodik. Isten helyére a természet lép, ami közömbös: ez gonoszsága titka.[1]

"(...) önmagában minden cselekedetünk közömbös... tetteink sohasem jók, vagy rosszak, és ha az ember néha ekképpen minősíti őket, ez csupán a törvények miatt van, melyeket elfogad, vagy a kormányzat következtében, melynek alávetették. Azonban ha kizárólag a természetet vesszük figyelembe, minden cselekedetünk teljességgel egyenlő egymással.(...) Az általunk bűnnek és erénynek nevezett tulajdonságok tökéletesen egyenlő keveréke által tartják magukat fenn a természet törvényei; a pusztítások révén születik újjá, a bűnök által tartja fenn magát; egyszóval a halál révén él a természet. Egy teljesen erényes világegyetem egyetlen pillanatig sem tudna fennmaradni: a természet bölcs keze a rendetlenségből szüli a rendet, és zűrzavar nélkül nem tudná elérni a harmóniát.(...) Ahhoz, hogy a természet szándékait betöltsük, az kellene, hogy az erősebb megnyúzza a gyengébbet, vagy hogy emez jószerivel engedje át azt, amit egyébként sem képes megvédeni. Ha e dolgok fizikailag meg is változtak, erkölcsi tekintetben mindig ugyanazok maradtak. A társadalomban a jómódú ember képviseli az erősebbet; gazdagságával vette meg összes jogait; jogosan akarja hát élvezni hatalmát, és amennyire csak lehetséges, szeszélyei szolgálatára idomíthatja a neki alávetett emberek osztályát.(...) Semmi sem olyan vicces, mint ama törvények sokasága, melyeket az emberek nap mint nap csinálnak, hogy boldogságukat biztosítsák, miközben egyetlen sincs ezen törvények között, mely ne rabolná el boldogságunk nagy részét. S mire szolgálnak e törvények? Ej, valójában szükségszerű, hogy a gazemberek megtollasodjanak, és az ostobákat leigázzák! Íme, egyetlen mondat az emberi civilizáció titka." (Marquis De Sade)

Továbbiakban összefoglalom és elemzem a márki Szodoma százhúsz napja című könyvét. A mű négy jómódú férfi történetéről szól. A herceg, a püspök, a bíró és a gazdag ember, avagy  a négy libertinus[2] hosszú hónapok előkészületei után kerítők és kerítőnők segítségével kiválaszt negyvenkét embert, hogy négy hónapon keresztül tartó orgia és kínzások keretein belül kiélhessék minden perverz elképzelésük és vágyuk. A történet szereplőit Sade élvezőkre és áldozatokra osztja. Az élvezők uralják saját világukat és kedvükre irányítják az események alakulását. Zárt körükbe csak fölülről adott engedéllyel lehet bekerülni, s ennek meghatározott beavatási rendje van.  A kiválasztottak alkalmasságát többfordulós selejtező biztosítja, akiket a legkülönbözőbb módon elrabolnak, megvásárolnak vagy egyszerűen kényszerítenek a részvételre. A négy libertinus közül három a hatalom, az egyház és az igazságszolgáltatás képviselője. Jelképesen olyan figurák, melyekkel a márki összetűzésbe kerül élete során, és amelyeket gyűlöl és megvet. A négy férfi tehát domináns szerepben jelenik meg, az író filozófiai tételeit pedig ezen figurák mondanivalóján keresztül tárja az olvasó elé. Az orgia precízen megtervezett koreográfia és előre lefektetett szabályok szerint zajlik. A legfontosabb szabály pedig, hogy nincs jó és rossz. A domináns fél az erősebb jogán minden vágyát kiélheti, akkor is, ha az alárendelt, vagyis a gyengébb szenvedéséből meríti örömét. A mű nem csupán perverz önkifejezés, hanem görbe tükör az álszent, alakoskodó közerkölcs követőinek. Fegyverül a gyilkos iróniát választja. Hideg közönnyel ír a legperverzebb és legbrutálisabb részletekről is.

Végül áttérek a címválasztás bibliai vonatkozásának rövid bemutatására, melyet valóban csak érinteni fogok, hiszen mélységéből adódóan egy önálló kutatási téma. Szodoma város a Bibliában szerepel, Gomorával együtt két települést jelöl, amelyeket a szentírás szerint Isten az ott lakók bűnös életviteléért elítélt és elpusztított. Bár a Bibliában nem található egyértelmű utalás arra vonatkozólag, hogy Szodoma és Gomora fő bűne a homoszexualitás lett volna, de e két város nevét a homoszexualitást és az erkölcsi romlottságot maga után vonó ítélet, és az e miatt bekövetkező bűnhődés metaforájaként is használják. Mózes első könyvében a Szodomaiak fő bűneként a gonoszságról olvashatunk. Ezékiel könyve szerint a bűnük gőgösség volt és az, hogy jólétük ellenére nem segítették a rászorulókat. Jeremiás könyve a házasságtöréshez és a hazugsághoz hasonlítja Szodomát és Gomorát. Péter második levele pedig az istentelenséget és kicsapongást emeli ki. Ézsaiás könyve a bűnnel való dicsekvést hangsúlyozza, Júdás levele pedig paráznaságként hivatkozik Szodoma és Gomorába lakosainak bűnére. Júdás levelének egyes magyar fordítás változatai viszont szexuális irányultságra utalnak idegen test utáni kívánságok és természetellenes kívánságok címszó alatt. A városnévből képzett szodómia bibliai eredetű kifejezés a nem utódnemzésre irányuló szexuális aktust jelöli, továbbá az anális szexet, orális kielégítést, önkielégítést, parafíliát és az olyan szexuális aktust, amely nem jár utódok nemzésével.
A rendelkezésre álló információk birtokában tehát elmondható, hogy az alá-fölérendelt minőség megélésére irányuló vágy az ember természetes igénye, továbbá nem állítható párhuzam fent említett fogalom és az erőszakos bűntények, illetve szociopata viselkedés közé. Sőt, további  kutatási eredmények által alátámasztott tény, hogy a BDSM gyakorlása párkapcsolaton belül számos pozitív élettani hatással bír, valamint csökkenti a pszichés stresszt és enyhíti a szorongást. 
De Sade személyes érintettségéből adódóan részletekbe menően, kendőzetlenül  képes az olvasó elé tárni ezt a világot kisarkítva, eltúlozva azt. Kijelenti, hogy az erősebb, azaz domináns fél alapvető joga, hogy uralkodjon a gyengébb fölött és akaratának érvényt szerezzen, akkor is ha brutális vagy parázna vágy beteljesítéséről van szó. Ezt alátámasztandó aprólékosan leírja az orgia előkészületeit, szabályait történéseit. Létrehoz egy önálló társadalmat, mely százhúsz napig él és saját törvényekkel rendelkezik. A törvények velejét az író filozófiai alapvetései adják. Az író szembehelyezkedik a bibliai tanításokkal és megkérdőjelezi jó rossz erkölcsi megítélését. A címválasztással egyértelmű párhuzamot von az orgia élvezői és a bűnös város lakói között. Azáltal, hogy az író bibliai motívumokat jelenít meg, felülemelkedik Isten akaratán, aki a bibliai történet szerint hasonló bűnökért elpusztítja a várost. De Sade azonban létrehoz egy önálló világot a világban, amire saját törvények vonatkoznak és a hagyományos társadalomnak nincs rá hatása. Véleményem szerint a túlzások és brutális részletek kifejtése nem kizárólag megbotránkoztatásra irányuló vágy, hanem  eme viselkedésforma bemutatása és a szadomazochizmus, mint természetes emberi jellemző elfogadtatása az olvasóval.
Összességében tehát a szadomzachizmust (BDSM) megbélyegezhetjük, mint deviáns viselkedésformát, de nyitottan, érdeklődéssel is közelíthetünk felé, hiszen az általam tanulmányozott és kifejtett megközelítésben mindannyiunk személyiségének része és természetes igénye az alá-fölérendeltség megélése függetlenül attól, hogy ez mindenkinek mást jelent. 


„Kijelentem, hogy az alábbi írásmű saját szellemi termékem. A két szónál hosszabb idézeteket, valamint a mástól vett gondolatmeneteket szakirodalmi hivatkozásokkal, visszakereshetően jelölöm.”



[1]Forrás:  https://agnesdlaszlo.wordpress.com/2010/07/08/a-bun-filozofusa-sade-marki-essze/
[2] jelentése: szabadosan élő

A www.mezsgye.blogspot.com honlapon található tartalom (különösen, de nem kizárólagosan: cikkek, tanulmányok, egyéb írások, grafikák, szövegelemek, beleértve jelen szöveget is) a Szerzői jogról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a feltüntetett szerzők szerzői jogi oltalom alá eső alkotásai, amelyekkel kapcsolatos mindennemű hasznosítási jogokkal Csörgits Kinga rendelkezik. A Jogtulajdonos nem vállal felelősséget a honlap használatából eredő bármilyen közvetett vagy közvetlen kárért. A honlapon található bármilyen tippet, ötletet, elgondolást, javaslatot bárki csak a saját felelősségére használhatja.