Létezik egy világ, ahol a természetfeletti természetes...

Kedves Útkereső! Köszöntelek az én szakrális budoáromban. Sokféle névvel illeték már e helyet és sokan megfordultak már itt. Minden változik, egy valami azonban örök. Amikor alkotok, kint hagyom a testem. Ez felébredett lelkek otthona és találkozóhelye. Ezért arra kérlek, hogy te is vegyél le magadról mindent, amire idebent nem lesz szükséged. Aztán fáradj beljebb és érezd otthon magad. Tölts magadnak egy csésze teát és helyezkedj el kényelmesen. Keresgélj, lapozgass az írások között. Lassan elnyom az álom. Engedd. Mert amikor felébredsz, mindent másképp látsz majd. Isten hozott nálam.

2016. október 18., kedd

Érző lények vagyunk. Valamennyien boldogok szeretnénk lenni. Valamennyien a boldogságot és a boldogság forrását keressük. Ez tesz bennünket annyira emberivé és ez köt össze a többi emberrel életekre... életeken át.
Anya vagyok. Ha úgy döntök, magamba fogadom, kihordom és megszülöm az életet. A kezdetet, a változást, az állandóságot, a halált. Minden tőlem keletkezik és dolgát bevégezve énbelém tér vissza. Ha úgy döntök, szenvedély és pusztítás táncát járom és romlásra csábítok minden bolyongó lelket... ha elunom a csábítást, újra gondoskodom. Fürkésző tekintetem mindig új és újabb világokat kutat. Végső otthonát kereső, illékony csoda vagyok. Ahogy élek, úgy remélek. Az otthonodból káoszt, a káoszból otthont teremtek...
Hegyről osonok, ereszkedem. Magamba engedem a város vergődőn haldokló lelkét. Képek, impulzusok érintenek. Simogatón melengető, mégis metszőn hideg őszi hétköznap. Tökéletes. Elgyászolom üres illúzióim. Új világot pillantok. Végül mindennap új és újabb világok tolakodnak belém... kéretlenül. Hivatlanul. Föld alatt vagyok. Titkos tanok és tiltott gyönyörök találkoznak itt. Ülve maradsz, de minden rezdülésed átitatja a zene ritmusa. Pillantásoddal követsz, kíséred a mozdulataim. Összetartozunk. Az élet szétcincál, de a két lélek összeforr. Már régen találkozunk újra és újra. Életeken átívelő, sajgó hiányod karjaidba lök. És én belédzuhanok. Most és mindörökké vagyunk.
De a feszült vibrálás lassan alábbhagy. Kell, hogy alábbhagyjon. A mindigúj varázsa, ami folyton folyvást útra csábítja a magamfajta vándor lelkét, lassan elül. A határvidékre sötét erdőn át vezet az út. Az ösvény szűk a komfortzóna pedig elérhetetlenül távoli látomás. Mégis mellettem lépkedsz. Fogod a kezem és az életről faggatsz. Hozzám jöttél, engem választottál. Gyönyörű vagy. Istendarabka vagy.

2016. október 13., csütörtök

"Ha szeretnéd megváltoztatni a világot, akkor szeress egy férfit igazán.

Válaszd ki azt, akinek a Lelke a tiédhez szól.
Aki lát téged.
Aki elég bátor ahhoz, hogy féljen.
Fogadd el a kezét, és vezesd finoman házi tűzhelyed véréhez.
Ahol érezheti a melegedet saját magán, hagyd ott megpihenni, és égesd el a tüzedben terheit.
Nézz a szemébe. Nézz bele lénye mélyébe, és lásd azt, ami ott alszik vagy ébred.
Nézz bele a szemébe. Lásd ott az apáit és nagyapáit, az összes háborút és őrültséget, amit a szellemük távoli helyeken, távoli időkben átélt.
Lásd ott az őrületet és fájdalmat, amit a mások-fölötti-hatalom világa hozott nekik és a hozzájuk tartozóknak.
Lásd a fájdalmukat, a harcaikat, a gyötrődést és a bűntudatot. Lásd ítéletek nélkül, majd engedd el. Érezz bele az őseitől örökölt terhekbe.
És tudd, hogy menedéket keres nálad. Engedd, hogy beleolvadjon a megtartó pillantásodba, és tudd, hogy nem kell visszatükröznöd a benne dúló viharokat. Mert méhed van, édes és mélységes kapu van benned, amely elmossa a régi sebeket.
Ha meg akarod változtatni a világot, akkor szeress egy férfit, szeresd őt igazán. Ülj előtte női erőd teljes szépségében, sebezhetőséged lélegzetében, a benned élő kislány ártatlan játékosságában és a halál mélységeiben.
Küldj neki meghívót a virágzásodba. Engedd, hogy feléd lépjen, és ússz vele együtt a Föld méhében, csendes tudásban, együtt.
És amikor visszahúzódik – mert vissza fog -, félelmében elrejtőzik a barlangjában, akkor gyűjtsd magad köré a nagymamáidat. Engedd, hogy a bölcsességük körbeöleljen, halld a suttogásukat, és engedd, hogy a benned lévő rémült kislány megnyugodjon, és várd türelmesen a visszatértét.
Ülj az ajtajánál, és énekeld az emlékezés dalát, hogy újra meglágyuljék.
Ne provokáld benne a kisfiút praktikákkal, játszmákkal, csábítással csak azért, hogy a pusztítás hálójába húzd, a gyűlölet és káosz helyére, mely szörnyűbb, mint az összes háború, melyet valaha megvívott.
Ez nem női energia, csak bosszú, méreg, a világunk megerőszakolása, amelyben elvérzik a nő, miközben a férfit kiheréli. Ez mindannyiunkat megöl.
És mindegy, hogy az anyja ölelte-e vagy nem, legyél te most valódi anya. Tartsd meg a kegyelmedben, vezesd a Föld méhébe saját mélységeiden keresztül.
Ne büntesd a sebeiért és azért, mert nem tud megfelelni a szükségleteidnek. Sírj érte édes folyókat, és engedd, hogy a véred hazavezesse.
Ha meg akarod változtatni a világot, szeress egy férfit, szeresd őt igazán. Szeresd őt mezítelenül és szabadon. Szeresd őt annyira, hogy megnyitod a tested és a lelked a születés és halál ciklusaira. És köszönd meg neki a lehetőséget, ahogy végigtáncoltok a zúgó szeleken és a csendes erdőkön. Legyél bátor a törékenységhez, és engedd, hogy magába igya lágy szirmaidat.
Engedd, hogy megtartson, hogy felálljon és védelmezzen. Dőlj bele a karjaiba, és bízz abban, hogy megtart akkor is, ha előtte már ezerszer elejtettek.
Tanítsd arra, hogy megadja magát azzal, hogy megadod magadat. Váljatok eggyé az édes semmivel, a világok szívével.
Ha meg akarod változtatni a világot, szeress egy férfit… Szeresd őt igazán. Bátorítsd, tápláld, halld meg, tartsd meg, gyógyítsd meg – és cserébe ő támogat és védelmez erős karokkal, tiszta gondolatokkal és célba találó nyilakkal. Mert képes rá. Ha engeded, az lesz, akiről álmodsz.
Ha szeretni akarsz egy férfit, szeresd magadat. Az apádat, a fiadat, a volt szerelmeidet… az első fiút, akit megcsókoltál, és az utolsó férfit, akit elsirattál.
Köszönd meg az összes ajándékot, amely ezen találkozáshoz vezetett. Ahhoz, aki most előtted áll, és keresd meg benne a magot, az új magját. A magot, amit táplálhatsz, és amiből új világot növeszthettek együtt."
(Katinka Soetens)

A www.mezsgye.blogspot.com honlapon található tartalom (különösen, de nem kizárólagosan: cikkek, tanulmányok, egyéb írások, grafikák, szövegelemek, beleértve jelen szöveget is) a Szerzői jogról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a feltüntetett szerzők szerzői jogi oltalom alá eső alkotásai, amelyekkel kapcsolatos mindennemű hasznosítási jogokkal Csörgits Kinga rendelkezik. A Jogtulajdonos nem vállal felelősséget a honlap használatából eredő bármilyen közvetett vagy közvetlen kárért. A honlapon található bármilyen tippet, ötletet, elgondolást, javaslatot bárki csak a saját felelősségére használhatja.